A gyakorlóvarázslatokat főleg az átváltoztatástanban fordulnak elő. Gyakorlóvarázslatokat az életben nem sokszor használunk, viszont segítséget nyújt abban, hogy elsajátítsunk egy-egy mágiaágat.
1854-ben fogadta el a Mágusok Nemzetközi Szövetsége a gyakorlóvarázslatokat, és egy év múlva jóváhagyta az iskolai tananyagban is.
Bogárból gombot varázslat avagy Tenorio!
A Tenorio a varrók és szabók kedvelt varázslata. A varázs segítségével bármilyen bogárból gombot tudunk varázsolni.
A pálcamozdulat a következő:
A "nórió" részre fektessük a hangsúlyt!
Magát a bűbájt 1790 körül egy talárszabó boszorkány alkotta meg munkájának megkönnyítésére. Egy ideig a bűbáj csak a boszorkány megyéjében terjedt el. Egy utazó így ir róla naplójában:
"Tsütörtökre terveztem a várost mely oly híres volt talárszabó mestereiről. Meglátogattam, és ím rá kellet, hogy jöjjek nem a talárszabászat oly hírös e városban, hanem annak módja, készítése. Mert a talárra oly tsudálatosan készítik a gombot, hogy csak ámul a vándor. A boszorkány kiszalad az udvarra és behoz egy kis dobozt, abban vannak bogarak, aztán kiönté a földre őket mormol egy varázsigét, és ím a bogárból mind gomb lesz. Én és barátim csak bámultunk a furcsa jelenségen."
Egérből kanalat varázslat
Ehhez a varázslathoz nem szükséges varázsige, bár kezdetben létezett hozzá: Moncorm! De később kidolgozták avarázsige nélküli bűbájt, ami mára csak egy pálcamozdulat maradt. A világon nagyon kevés varázsige nélküli bűbáj létezik, ezek mindegyike nagyon primitív. Az egérből kanalat a varázsige nélküli bűbáj.
A Pálcamozdulat:
Az egér átalakulásának szakaszai:
1. az állat megnyúlik
2. karcsúsodik, és egyben eltűnik a szőre
3. lassan felveszi a kanál formát
4. kanállá alakul
Késői varázslat, az 1850-es években született meg. Az alkotójáról nem tudunk semmit, mivel csak a feljegyzései maradtak fönn. Húsz évvel később látott neki George Shortess, hogy tökéletesítse a bűbájt. 876-ban fogadta el a Mágiaügyi Minisztérium, és a gyakorlóvarázslatok közé sorolta. 1890-ben fogadta el a Roxfort is, és ekkor vette be a tantervébe.
Az átváltoztatástan tudományában is szükség volt bizonyos alapszabályokra, számos baleset után. Így a Mágiaügyi Minisztérium pályázatot hirdetett 1797-ben, így a már meglévő és újonnan érkezett, felállított szabályokból elkészítette az AAJ-t, vagyis az Átváltoztatás Alapszabályának Jegyzékét.
I. Kötött varázslatok
Átváltoztatni állatokat, tárgyakat és növényeket tudunk. (Illetve saját magunkat - animágia) Minden varázslat egy tárgyhoz, vagy élőlényhez van kötve, így egy állathoz kötött varázslatot (tehát állatot alakítunk át) nem alkalmazhatunk egy tárgyon, vagy egy növényen.
II. Visszaalakító varázslat
Minden átváltoztató varázslathoz tartozik egy visszaalakító varázslat is. Így átváltoztatásnál nem csak az átalakító varázsigát kell pontosan tudnunk, hanem a visszaalakító bűbájt is.
III. Probléma átalakításnál
Ha problémánk akad az átalakításnál (például: eldeformálódás, hiányzó részek stb.) NE kísérletezzünk visszaalakító varázslattal, ilyen esetben a kiinduló anyag/élőlény tovább deformálódik. Ezt a tételt Huberto Maxim állította fel.
Bogár+Tenorio varázslat --> Végtermék (gomb) --> Visszaalakító varázslat --> Kiinduló anyag
Probléma esetén
Bogár + Tenorio varázslat --> Deformált végtermék (gomb)* --> Visszaalakító varázslat --> Deformálódott kiindulási anyag
Magyarázat
Miután tévesen végeztük el az átalakító bűbájt, egy hibás végtermékünk születik.
Mivel a visszaalakító bűbáj is kötött bűbáj, egy korrekt végtermékhez van kötve, és ez nem korrekt,
hanem egy deformálódott végterméket ér, így ha visszaalakítjuk, deformálódott kiindulási anyagot kapunk.
* pl.: egy luk van a gombon, így természetesen nem használható.
Az animágia az átváltoztatástan egy külön ágazata. Ebben a műfajban nem valami rajtunk kivülálló dolgot változtatunk el, hanem saját magunkat. Éppen ezért olyan különösen veszélyes, és nehéz.
Az animágus, saját magát átalakítani képes varázsló vagy boszorkány. A Minisztérium a középkor óta listát vezet az animágusokról. Sajnálatos módon nem minden *önmagát átalakítani tudó* varázsló jegyezteti be magát, ezért még ma is rengeteg olyan animágus van, akiről nem tudunk. Ha valaki nem jegyezteti be magát, holott animágus, a törvény azt szigorúan bünteti. Ugyanis a bejegyzetlen animágusok nagy veszélyt jelentenek a varázsvilág lelepleződését illentően.
Tegyük fel például, hogy egy mugli vadászni indul (vadászat=a mugli társadalom egyfajta *szórakozása*. Egy puska nevezetű fém tárggyal halálra sebesítik az állatot, hogy aztán otthon megegyék, vagy trófeaként tárolják. Egyes muglik mesterségként űzik, ha túl szaporodnak az állatok, akkor is vadásznak rájuk), és tegyük fel eltalál egy varázslót, aki bejegyzetlen animágus volt, ez esetben a varázsló lehet, hogy nem hal meg, viszont a sérülése miatt automatikusan visszaalakul, ez természetesen nem fogja elkerülni a mugli figyelmét, és nagy rá a valószínűség, hogy értesíti a mugli hatóságokat, vagy bármilyen más társadalmunkra veszélyes szervet.
Kit nem tekintünk animágusnak?
Mint már említettük animágus egy saját magát átalakítani képes varázsló vagy boszorkány lehet. De tekinthető-e például a vérfarkas animágusnak? Az 1795-ös Animágus Egyezmény óta nem, mivel ekkor határozták meg, hogy csak az tekinthető animágusnak, aki saját akaratával képes át- és visszaalakulni, illetve az átalakulva töltött idő közben képes megőrizni emberi tudatát. Ebbe a kategóriába pedig a vérfarkas nem esik bele, mivel sem át- sem visszaalakulását nem ő irányítja, illetve átalakulás alatt elveszti emberi mivoltát, mivel még a legjobb barátját is képes lenne megtámadni.
Hírek
- Jelentkezés kezdete,Hírek2012-11-03 18:35:07
Szüneteltetjük a Diákok jelentkezését!
Az oldal folyamatosan frissül!!