MENÜ
Gyom- és Gyógynövénytan

1. Növények csoportosítása

A növényeket többféleképpen csoportosítjuk:
1. Felhasználhatóság
2. Veszélyesség
3. Beszerezhetőség

Felhasználhatóság csoportosítása:
1. JE (lentéktelen): gyom/nem felhasználható/
2. GY (enge): bájitalokhoz felhasználható
3. FI (gyelemre méltó)- bájital különlegességek/egyszerűbb betegségek, sérülések/
4. FO (ntos)- fontosabb betegségek/varázslóeszközökben felhasználják
5. RE (ndkívüli)- súlyos betegségek/ fontos varázslóeszközök

Veszélyesség csoportosítása:
1. HA (nyagolható)- nem veszélyes/gyom
2. EL (sőfokú)- veszélytelen/muglik számára észrevehtő/rejteni kell
3. KÖ (zepes)- képzett varázsló kell hozzá/ bizonyítottan sérülést okozott
4. SZE (szélyes)- magasfokú képzettség kell hozzá/ már nagyobb sérüléseket okozott
5. EV (elképesztően veszélyes)- beszerzése, felhasználása életveszélyes/ varázslót ölt

Beszerezhetőség csoportosítása:
1. PO (fonegyszerű)- rengeteg található belőle/mindenhol megtalálható
2. GYO (rsan megy)- nem található meg mindenhol/gyógyszertárakban, erdőkben stb. megtalálható
3. KU (tatást igényel)- csak boltokban található meg/a természetes élőhelye veszélyes helyeken van
4. NE (héz)- nagyon ritka/ még nem veszélyeztetett/ boltokban is ritka
5. FE (llelhetetlen)- kihalás fenyegeti/boltokban nem kapható

Példa: Mandragóra: RE, SZE, KU
*1: Nem csak az FO és RE besorolású növényeket használják fel varáézslóeszközökben, de csak ezeket használják fontosabb berendezésekben, mivel ezek rendelkeznek elég varázserővel
(Részlet Phyllida Spora:Ezer bűvös fű és gomba c. könyvéből)

Fontos eszközök: -sárkánybőrkesztyű: a sárkány rendkívül vastag bőre sem az átkokat sem pedig a növények mérgező váladékát nem engedi át a magán
- varázscserepek: a cserepes növények számára fontosak az efféle cserepek, mivel ezek sokkal nehezebben törnek, és ellenállóbbak, mint a mugli cserepek

 

A Növények
Abalitisz

Az abalitisz őshonos angliai növény, azonban csak két-három évszázada kezdték el használni az emberek, éppen ezért ma is elég könnyen beszerezhető növény boltokban, ill. menanzsériákban (itt főleg szárított levelét). Nagyon nyugodt növény, nem kell szelídíteni, továbbá eléggé igénytelen bármilyen talajon megél, persze a szokásos öntözést és trágyázást nem hanygolhatjuk el. A legjobb neki persze horklumpból készített trágya. Rengeteg bájitalhoz használják (pl. Olümposz szépe bájital) főleg a levelét és békanyálba áztatott virágát. Emelett betegségek gyógyítására is használják, ez az egyik legkedveltebb kentaur gyógynövény. Gyógyítanak vele szívbántalmakat, ködfej betegséget (az áldozat feje körül egy füstfelhő lebeg) és a Pótcsont Rapidban is felhasználják.

 


2.ÉV

Az Adufall 
Az adufall Németországban őshonos, de mára egész Közép-Európában elterjedt. Megtalálhatjuk az erdőkben, de a kissé elhanyagoltabb falusi varázsló otthonok kertjeiben is. Habár a külföldi mágusok elragadtatással nézegetik gyönyörű virágát, és szívesen visznek haza belőle (ámbár ez sokszor csalódást okoz, mivel nem virágzik túl hosszú ideig), a növény maga nem igazán használható fel. Gyönyörű sárga virágait általában díszítésként használják, mivel mielőtt esténként összezárja szirmait, sziporkázó színű spóráit a levegő röpíti, aminek beszippantásától furcsán eufórikus állapotba kerülhetünk. Felhasználási területe nagyjából ennyiben ki is merül, esetleg a vidéki boszorkányok készítenek belőle kedélyjavító teákat. A növénytől magától nem kell félnünk, begyűjtés ellen nem védekezik, hiszen nincs tüskéje. 
Lépia 
A lépia Peruban őshonos, de mára sok helyre exportálnak belőle, így Európában is könnyen hozzájuthatunk, főleg gyógyszertárakban. Kék virága igen feltűnő, de mérete nem túl nagy körülbelül tulipán méretű. Az árnyékos nedves helyeket kedveli, Peruban általában hegyoldalakban nő, ha igazán szép példányra vágyunk, akkor a magasan fekvő területeken keresgéljünk. Felhasználását tekintve igen fontos, mivel levelét és szirmait több bájitalban is felhasználják, mint például a Pótcsont Rapidban is. A növény nem igazán veszélyes csak a legritkább esetekben támadják meg a gyűjtögető varázslót. 
Besorolási összefoglaló: FI, EL, GYO

 

 


3.ÉV

 

Gyom-és Gyógynövénytan
Philippa Dirda

1829. március 4-én született aranyvérű, ám elszegényedett család harmadik gyermekeként egy London környéki kis faluban. Mivel erdő közelőben éltek a kis Philippa már fiatal korában megszerette a növényeket. 1840-ben vették fel a Roxfort Boszokány- és Varázslóképző Szakiskolába, tanulmányait azonban nem fejezte be. Ötödéves kora után ott hagyta az iskolát, és egy roxmortsi patikába állt be dolgozni, hogy pénzt keressen utazásaira. Azonban a patikában nem érezte jól magát, mivel nem volt a közelében elég élő növény. Ezért egy év után átköltzött egy abszol úti gyógynövény üzletbe. A tulajdonos látva Dirda igyekvését, és rajongását a növények felé, felvette üzletvezetőnek. Dirda két év után búcsút vett az Abszol úttól is, és elindult világot látni. Szinte az összes fontosabb varázs flóra1 lelőhelyet meglátogatta, köztük: Peru, Németország, Magyarország, Spanyolország stb. 1850-ben tért vissza Angliába, ahol maga is nyitott egy gyógynövényboltot. Bár a bolt sikeres volt Dirda nem elégedett meg ennyivel, újabb utazásokra készült. Mikor elegendő pénzt szerzett Dirda 1852-ben útra kelt. Ismét Közép-Európába indult, de ezúttal a romániai növényvilágot szerette volna föltérképezni.

1853-ban ismerkedett meg Adrian Lakrajal egy romániai sárkánykutátóval. Megismerkedésük után fél évvel összeházasodtak. Férje miatt Dirda Romániába költözött, de kutatásait nem hagyta abba, és továbbra is kapcsolatban maradt az angol Mágiaügyi Minisztériummal. Dirda egy olyan ismeretlen növényt akart megtalálni, ami segítheti lecsillapítani a nyugtalanabb sárkányfajokat is. 1857-ben végre sikerült az áttörés Dirda hosszú keresés után megtalálta az ántikát, melynek szárított virágjából sárkány-nyugtató szirup készíthető. 
Dirdának 1860-ra sikerült elküldeni tanulmányait a Mágiaügyi Minisztériumnak. A Minisztérium 1861-e tárgyalást rendelt el a növény bevezetésére, de mindehhez Dirdának meg kellett volna jelennie, ám ebben az időben Dirda épp gyermeket várt, ezért nem tudott megjelenni. 1864-ben sikerült elérnie, hogy a növény beiktatását újra tárgyalják. A tárgyalás végül sikeres volt, és az ántikát bejegyezték a növények jegyzékébe. Azonban az ántika még varázslattal is nehezen szállítható, így nem próbálták átszállítani azt az Egyesült Királyságba. Dirda sürgetésére 1870-ben sikerült elérni, hogy az angol és román Mágiaügyi Minisztérium együttműködve védett területnek nyilvánítsa az ántika lelőhelyeit.

1871-ben Dirda ismét gyereket várt, és ekkor látott hozzá könyvéhez, aminek Kalandozások a világ növényvilágágban címet adta. Egy évre fia (Adolph) születése után, Dirdának felajánlották a gyom- és gyógynövénytani tanári állást a Roxfortban, ezért Dirda visszaköltözött családjával Angliába. 
Dirda haláláig a Roxfortban dolgozott, és egy tankönyvet is írt. A halál 1911-ben érte el, egy balesetnek esett áldozatul. Egy este növényeket rendezett a növényházban, amikor a sötétség miatt véletlenül leverhetett egy mandragórát, miután a cserép darabokra tört, a növény sikoltozni kezdett, Dirda nem tudta elég gyorsan befogni fülét, amivel tompíthatta volna a sikoly erősségét, ezért 1911. április 8-án holtan találták. Temetésén a kor nagy bájital mesterei, és varázs flóra tudósai tisztelegtek emléke előtt. *Emléke szívünkben épp úgy tovább virágzik, mint hőn szeretett virágai* –mondta róla Phyllida Spora, kortársa és barátja.

 

Ántika : GY, FO, NE 
Az ántika egy igen ritka növény, amit csak Romániában lehet megtalálni. 1851-ben fedezte fel egy angol boszorkány-biológus, Phillippa Dirda. A növény megtalálása nem egyszerű feladat, mivel egyrészt a mérete nem túl nagy, körülbelül 1,5-2 arasznyi, viszont a nagyobb probléma az , hogy idáig kizárólag a Duna deltájában találták meg, és ott is csak a sűrű nehezen elérhető nádasban nő. Az ántika virága lehet piros, vagy lila fehér pötyökkel a szirmokon. 
Maga a növény nem túl veszélyes, kivéve, ha tövestől tépjük ki, akkor ugyanis az idősebb példányok kezünkre tekeredhetnek. A növény tövestől való kitépése más okból is tilos. A Minisztérium 1871-ben betiltotta, hogy a növényt tövestől, vagy szártól elszakítva kitépjék, mivel nagyon ritka faj.
A növény szárított szirmait a sárkány-nyugtató szirupban használják föl.

 

Hírek

  • Jelentkezés kezdete,Hírek
    2012-11-03 18:35:07

    Szüneteltetjük a Diákok jelentkezését!

    Az oldal folyamatosan frissül!!

Asztali nézet